Egyre többet hallhatunk mostanában az algoritmusokról, különösen a közösségi felületek kapcsán, social media marketing esetén pedig egyszerűen nem mehetünk el mellette. Az algoritmusokkal fontos „jóban lenni”, hiszen tőlük függ, hogy tartalmaink mikor, kinek és milyen gyakorisággal jelennek meg a közösségi felületeken.
A szó hagyományos értelmében valamilyen minta vagy szabálykészlet, amelyet a problémamegoldó rendszerek használnak a számításokhoz. A közösségi média algoritmus ezen belül pedig olyan szabályhalmaz, amelyet a közösségi média platform a „kulisszák mögött” hoz létre a megfelelő felhasználói élmény kialakítása érdekében. Összességében tehát automatizáltan eldönti, hogy mely közösségi média bejegyzések kerülnek a hírcsatorna elejére, és melyek nem. A legtöbb esetben ezekben az algoritmusokban a legfőbb tényezői az engagement-ek, vagyis a bejegyzések által kiváltott interakciók.
Felhasználóként a közösségi média algoritmusai személyesebbé, relevánsabbá és élvezetesebbé teszik a hírfolyamunkat, közösségi média marketingesként azonban jelentős akadályt jelenthetnek a közönségek elérése felé vezető úton. Ha nem alkalmazkodunk megfelelően az algoritmusokhoz, akkor nehezebbé vagy akár lehetetlenné is tehetik a kívánt közönség elérését tartalmunkkal. Ha az algoritmus nem látja tartalmunkat relevánsnak a felhasználó számára, akkor az éppoly láthatatlanná teszi, mintha közzé se tettük volna. Érdemes tehát meghódítani a social media algoritmusokat, hiszen, ha kedvezünk nekik, akár a javunkra is fordíthatjuk őket.
Az Instagram algoritmusa is olyan, mint akármelyik social media algoritmus, vagyis eldönti, melyik tartalmakat látják a felhasználók. Akárhányszor egy felhasználó megnyitja a felületet, az algoritmus azonnal átpörgeti az összes tartalmat és eldönti, melyik poszt kerül a hírfolyam tetejére és milyen sorrendben követi a többi poszt, valamint mely tartalmak kerülnek bele a Felfedezés fül alá és milyen sorrendben jelennek meg a történetek, IGTV videók. Összességében tehát az algoritmus szabályrendszerének kezében van az organikus eléréseink jelentős része.
Jogosan merülhet fel a kérdés: mi alapján dönt és rendszerez ez az algoritmus? Hiszen, ha ismerjük, hogyan “gondolkodik” és milyen szempontok alapján sorolja be a tartalmakat, akkor mi is könnyen alkalmazkodhatunk hozzá és nem kell féltenünk az eléréseket. Az egyszerű válasz az lenne, hogy a felhasználók viselkedéséből tanul, majd levonja a megfelelő következtetéseket arra vonatkozóan, hogy mi számít neki érdekesnek és amelyik a legtöbb kritériumnak megfelel, az a tartalom kerül majd a feed tetejére. Azonban nem ennyire egyszerű és itt nem is áll meg a magyarázat: ezek a kritériumok több ezer egyedi adatpontból állnak össze, amelyeket besorolási jelekként (ranking signals) is neveznek. Ezek a jelek, faktorok döntik el, hogy melyik tartalom hova fog kerülni.
2021-ben hat ilyen szempont alapján sorolja be az Instagram a tartalmakat.
A hírfolyam nem feltétlenül csak az általunk követett oldalak tartalmaiból áll össze, hanem azt is figyelembe veszi az algoritmus, hogy milyen oldalakkal és tartalom típusokkal léptünk interakcióba az utóbbi időszakban. Felhasználói oldalról tehát a hírfolyam a viselkedésünk alapján áll össze, hiszen az algoritmus olyan tartalmakat sorol be nekünk, amelyekről úgy gondolja, hogy tetszeni fog – minél jobban, annál feljebb láthatjuk.
A márkák esetében ez azt jelenti, hogy az organikus tartalmainknak olyan megnyerőnek kell lenniük a célközönségünk számára, hogy ezt az algoritmus is felismerje és eljuttassa hozzájuk. Ezt pedig nem tudjuk másképp elérni, mint hogy tartalmainkkal és üzeneteinkkel relevánsak, kreatívak és konzisztensek maradunk. Az algoritmus kedvez a magas engagement számmal, vagyis sok reakcióval, lájkkal, kommenttel, megosztással és fotómegtekintéssel rendelkező posztoknak, ezért próbáljuk meg arra fektetni a hangsúlyt, hogy a közönségünk szívesen interaktáljon tartalmainkkal. Fontos megjegyezni azonban, hogy egyre több országban tűnnek el a lájkok az Instagramon, így erre is érdemes felkészülni. A jövőre való tekintettel tanácsos a mentésekre optimalizálni a tartalmakat, amelyet már most is figyelembe vesz az algoritmus, ám később lehet ez lesz az egyetlen interakciós gomb.
Az Instagram algoritmusa előnyben részesíti azokat a posztokat, amelyek az ismerőseinktől származnak, vagy olyan fiókoktól, amelyek kiemelten foglalkoztatnak bennünket. Arra pedig, hogy honnan tudja, kik az ismerőseink, egyszerűen az interakcióink alapján következtet: kiknek lájkoljuk a posztjait, kinek reagálunk a történeteire is, kinek küldünk privát üzenetet, kikre keresünk rá, kinek mentettük el a posztjait. Ezeket attól a pillanattól fogva ellenőrzi, hogy bekövetünk valakit, hiszen egyből több tőle származó tartalmat is megmutat nekünk és figyeli, hogyan reagálunk rájuk.
Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy márkánk Instagram oldalát kikerüli az algoritmus, mert követőink nem ismerőseink. Ha olyan közönségünk van, akik szívesen és gyakran reagálnak tartalmainkra, akkor ezt is figyelembe fogja venni a rendszer és olyan kapcsolatként kezeli, mintha ismerőseink lennének. Bátran interaktáljunk tehát követőinkkel, hiszen az engagement növelésével egyúttal az organikus elérésünket is feltornázhatjuk!
Az algoritmus feltételezi, hogy a legfrissebb posztok a legfontosabbak a felhasználók számára, ezért ezek gyakran kerülnek feljebb a hírfolyamon belül is. Ezért érdemes megtalálni azt az idősávot, amelyben követőink a legaktívabbak a felületen és ekkorra időzíteni a posztjainkat, hogy az algoritmus friss posztként jelenítse meg számukra. Hogy mi a legjobb idősáv számunkra, sokféleképpen kideríthetjük; van, aki az általános igazságokra esküszik, van, aki a saját megfigyelésében bízik, de egyszerűen megnézhetjük a látogatottsági skálát az Instagram kimutatásaiban is. Akárhogy is döntünk, a lényeg, hogy a megfelelő időpontra időzítsük a tartalmakat, hogy biztosan elérjük az elérni kívánt közönséget.
Egyéb rangsorolási szempontok, amiket mint márkák, nem tudunk befolyásolni:
Nagy jelentősége van annak is, hogy egy bizonyos felhasználó hányszor nyitja meg az alkalmazást egy nap. Az Instagram mindig próbálja nekünk megmutatni, hogy miről maradtunk le, amíg nem görgetéssel foglalkoztunk. Ezért minél sűrűbben nyitjuk meg az appot, annál időszerűbb lesz a hírfolyam és annál frissebb posztokkal találkozunk. Azonban, ha ritkábban nézegetjük az Instagram-ot, akkor felhalmozódnak ezek a tartalmak és azt fogjuk látni, amit az algoritmus állít össze nekünk, nem feltétlen kronológiai sorrendben.
A rendszer egyszerű és a logikus: minél több oldalt követ valaki, annál valószínűbb, hogy nem fogja látni az összes posztot. Az algoritmusnak sok követés esetében több lehetősége van válogatni, így nagy eséllyel lesznek bejegyzések, amiket nem fog megjeleníteni.
Az utolsó fontos szempont, hogy mennyi időt töltünk el az Instagramon böngészve, vagyis milyen hosszú egy „session”, amit végrehajtunk. Ha annyi időt görgetünk lefelé, hogy elfogynak a követett tartalmaink, az Instagram új profilokat fog ajánlani nekünk, amelyek viselkedésünk alapján relevánsak lehetnek számunkra. Ha azonban csak néhány percet használjuk az alkalmazást, akkor csak a napi kiemelt posztokkal fogunk találkozni, tehát nem fogunk új tartalmakat és oldalakat megismerni.
Vannak tehát tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni, ám ha az első három besorolási szempontnak megfelelünk, akkor máris eleget tettünk az Instagram algoritmusának és elértük, hogy tartalmaink eljussanak a megfelelő célközönséghez, ezzel pedig növeljük eléréseinket.
Tetszett a téma? Figyeld következő cikkeinket, ahol további gyakorlati tippekkel készülünk, amelyekkel megerősíthetitek helyeteket a feed-ben és a követőitekkel is szorosabb kapcsolatot tudtok majd ápolni a jövőben.
Ha nem akarsz lemaradni további izgalmas szakmai híreinkről sem, akkor kövess minket Facebookon, Instagramon, vagy Linkedin-en!