Kötelező lett az AI-jelölés az EU-ban. Téged érint?

Egy fontos kivétel: ha saját, egyedi AI-rendszert fejlesztesz, például egy márkázott chatbotot, és azt a saját vagy az ügyfeled neve alatt teszed elérhetővé, abban a szerepben szolgáltatónak is minősülhetsz. Ez speciális eset, érdemes jogásszal átbeszélni.

Mely AI-tartalmakat kell jelölni? 

•       Chatbotok és virtuális asszisztensek. Ha valaki közvetlenül „beszélget” egy AI-val, tudnia kell, hogy nem emberrel kommunikál, hacsak ez a körülményekből nem magától értetődő. Egy egyszerű, gombokból választható FAQ-menü nem tartozik ide, mert az nem valódi, kétirányú párbeszéd.
•     AI-val generált vagy módosított kép, hang, videó. Ezt elsősorban a szolgáltatónak kell technikailag felismerhetővé tennie, például metaadattal. A hagyományos szerkesztés, például színkorrekció vagy vágás, nem tartozik ide. Amint viszont a rendszer valóban új elemet hoz létre, például generatív kitöltéssel kicserél egy hátteret, ez már jelölésköteles kategória.
•     Érzelemfelismerés és biometrikus kategorizálás. Ha egy AI-rendszer emberek érzelmeit elemzi vagy biometrikus adat alapján kategorizálja őket, az érintetteket tájékoztatni kell erről.
•     Deepfake-ek és közérdekű témájú AI-szövegek. Ez a leggyakoribb eset egy tartalomkészítő munkájában, ezért ezt külön is végigvesszük.

Deepfake-eknél mikor kell jelölni, és mikor nem?

Deepfake-nek az a tartalom minősül, amely létező személyre, helyre, tárgyra vagy eseményre hasonlít, és amely hamisan valóságosnak tűnhet. Néhány gyakorlati eset:

•       Arc- vagy hangklónozás egy ismert személyről. Ezt jelölni kell, méghozzá jól láthatóan, már az első megjelenéskor.
•       Nyilvánvaló szatíra vagy paródia. A jelölési kötelezettség itt sem szűnik meg, de enyhébb formában is teljesíthető, például egy diszkrét, állandó vízjellel.
•       Termékfotó egy nyilvánvalóan kitalált, stilizált háttérrel. Ha a közönség számára egyértelmű, hogy ez nem valós helyszín, jellemzően nem kötelező a jelölés.
•       Termékfotó AI-val egy valós, felismerhető helyszínre montírozva, mintha ott készült volna. Ez vitatható eset, inkább jelöld.
•       Teljesen kitalált, sosem létezett „virtuális modell” egy kampányban. A törvény szigorú értelmében ez nem deepfake, de a fogyasztók megtévesztésének tilalma és a nagy platformok saját szabályai miatt érdemes önként jelölni.
•       Egyszerű retusálás egy valódi fotón, amit egy retusáló szakember korábban is elvégzett volna. Ezt jellemzően nem kell jelölni.

Közérdekű témájú AI-szövegnél a jelölés akkor kötelező, ha a szöveg nyilvánosan elérhető, célja a tájékoztatás, a témája pedig közérdekű, például politika, közegészségügy vagy fogyasztóvédelem. Ha egy valódi szerkesztő érdemben átnézi, javítja és jóváhagyja a szöveget, a jelölés elmaradhat. A puszta helyesírás-ellenőrzés ehhez nem elég.

Kire vonatkozik a szabály, és ki mentesül alóla?

A szabály a kereskedelmi és szakmai célú tartalomra vonatkozik, a magáncélú felhasználásra nem. Vállalkozásként, ha AI-val készítesz hirdetést, blogcikket vagy közösségimédia-posztot, és ez üzleti céllal, nyilvánosan jelenik meg, a jelölés kötelező, függetlenül a céged méretétől.

Kivétel a nyilvánvalóan művészi, kreatív, szatirikus vagy fiktív tartalom. Egy AI-val illusztrált novella nem esik egy kategóriába egy hirdetési kampánnyal, még akkor sem, ha üzleti céllal publikálod.

Mennyi lehet a bírság, ha nem jelölöm az AI-tartalmat?

Az AI Act a jogsértés súlyossága szerint három sávban ír elő bírságot.

A jelölés elmulasztása a középső sávba tartozik. Nagyvállalatoknál a két összeg közül a magasabb számít. Kis- és középvállalkozásoknál viszont fordítva működik az arányosság elve: az alacsonyabb összeg az irányadó.

A pénzbírságon túl van egy másik, kevésbé nyilvánvaló kockázat is. Ha a versenytársad nem jelöli az AI-tartalmát, a vásárlók tévesen azt hihetik, hogy az ő terméke vagy tartalma teljes egészében emberi munka, ezért hitelesebbnek tűnhet, mint a tiéd, holott te vagy az, aki betartja a szabályt. Ez a fajta, jogsértésből fakadó piaci előny elméletileg tisztességtelen versenyre hivatkozó jogvita alapja is lehet, bár ez a terület egyelőre nem kiforrott gyakorlat.”

Milyen jelölési formát fogad el az EU?

Az EU AI Hivatala önkéntes magatartási kódexet dolgozott ki, amiben szerepel egy javasolt, egységes „AI” vizuális jelölés. A kódex különbséget tesz a teljesen AI-generált és az AI-asszisztált tartalom között.

A jelölésnek jól láthatónak és egyértelműnek kell lennie, és már az első találkozáskor el kell jutnia a nézőhöz vagy olvasóhoz. Egy apró felirat a lábjegyzetben vagy egy elhalványuló vízjel nem elég, az ÁSZF-be rejtett tájékoztatás pedig kifejezetten nem megfelelő. Videónál érdemes szóban is elmondani a jelölést, hogy hallássérült vagy látássérült nézőket se hagyjon ki.

• Kép vagy közösségimédia-poszt. Jól látható felirat magán a képen, vagy közvetlenül a leírás elején, például „Mesterséges intelligenciával készült kép”. Ezt érdemes kombinálni a platform saját AI-címkéjével is, de nem szabad kizárólag arra hagyatkozni.
• Videó. Nyitó vagy záró felirat, illetve egy állandó, jól látható sarok-vízjel. Mivel a jelölésnek akadálymentesnek is kell lennie, érdemes szóban, narrációval vagy felirattal is jelezni, hogy hallássérült vagy látássérült nézőket se hagyjon ki.
• Cikk vagy blogposzt. Jól látható jelzés a cikk tetején, nem az alján, apró betűvel: például „Ezt a cikket mesterséges intelligencia segítségével készítettük, emberi szerkesztői ellenőrzéssel.” Az időzítés itt is számít: a jelölésnek már az első találkozáskor láthatónak kell lennie.

Hogyan jelölik már most az AI-tartalmat a nagy platformok?

A TikTok évek óta kéri a jelölést, több milliárd tartalom kapott már címkét. A Meta külön „AI Info” jelölést vezetett be az Instagramon és a Facebookon. A Google csatlakozott az EU kódexéhez, de egyik vezetője arra figyelmeztetett, hogy a túl sok, egymást átfedő jelölés inkább összezavarja a felhasználót, mint segít neki.