E-mail adatbázist a nulláról úgy építhetsz fel, hogy előbb meghatározod a célközönséged és a hírleveled célját, majd valódi értéket adsz a feliratkozásért cserébe (kedvezmény, útmutató, exkluzív tartalom). Ezután több feliratkozási pontot alakítasz ki a weboldaladon, jogszerűen (GDPR szerint) gyűjtöd az adatokat, és egy welcome automatizációval azonnal kapcsolatba lépsz az új feliratkozókkal. Egy pár száz fős, aktív lista sokkal többet ér, mint egy nagy, de érdektelen adatbázis. |
Az e-mail marketing egyik legnagyobb előnye, hogy közvetlen kapcsolatot tesz lehetővé a vállalkozás és a célközönség között. Ehhez azonban szükség van egy releváns, megfelelően felépített adatbázisra: nem arra, hogy minél több email címet gyűjts össze, hanem hogy olyan érdeklődőkből és vásárlókból építs listát, akikkel hosszú távon érdemes kommunikálni.
Mielőtt e-mail címeket kezdesz gyűjteni, tisztázd, hogy kihez szólsz, milyen problémára kínálsz megoldást, és milyen tartalmat vagy ajánlatot adsz a feliratkozóidnak.
Egészen más ösztönző működhet egy webshopnál, mint egy B2B szolgáltatásnál. Ez a kérdés határozza meg az egész adatbázisépítési stratégiát.
Az „Iratkozz fel hírlevelünkre!” felszólítás önmagában ritkán elég erős ösztönző. A felhasználó nem egy újabb hírlevelet szeretne a postaládájába, hanem valamilyen konkrét értéket keres.
Ez lehet például kedvezmény az első vásárláshoz, letölthető útmutató vagy checklist, szakmai tanulmány, exkluzív tartalom, vagy egy webinar meghívója.
Ezt az ösztönzőt gyakran csali anyagként (lead magnet) említjük: olyan értékes tartalom vagy ajánlat, amelyért cserébe a felhasználó önként megadja az elérhetőségét. A lényeg, hogy az ajánlat kapcsolódjon ahhoz, amit később kommunikálni szeretnél.
Érdemes több ponton is lehetőséget biztosítani a feliratkozásra: weboldali felugró ablakban, beágyazott űrlapon, blogcikkek végén, landing page-en, vásárlás során vagy közösségi média felületeken.
Ne ugyanazt az ajánlatot használd minden felületen: a felugró ablaknál például jól működik egy erős, azonnal látható csali anyag. Két gyakorlati példa erre:
Mindkét popup jól látható helyen tartalmazza a hozzájáruló jelölőnégyzetet is, ami a GDPR szempontjából elengedhetetlen elem.
Egy induló adatbázisnál könnyű abba a hibába esni, hogy minden feliratkozót egyetlen nagy listaként kezelsz. Kezdetben nem szükséges több tucat szegmenst létrehozni, de már az elején érdemes úgy kialakítani a rendszert, hogy később legyen lehetőség a célzott kommunikációra.
Már a feliratkozáskor gyűjthetsz olyan adatokat, amelyek később segítenek a szegmentálásban: milyen termék vagy téma érdekli, magánszemély vagy vállalkozás, illetve új vagy visszatérő vásárló-e.
Arra azonban figyelj, hogy ne kérj be feleslegesen túl sok adatot: egy hosszú űrlap könnyen csökkentheti a feliratkozási hajlandóságot. Csak olyan adatot kérj, amelynek később valóban hasznát veszed.
Az adatbázisépítésnél nemcsak marketing-, hanem adatvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni. Az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR, 2016/679/EU rendelet) 2018. május 25. óta meghatározza a személyes adatok kezelésének alapvető szabályait az Európai Unióban.
A marketingcélú e-mail kommunikáció során ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a feliratkozók megfelelő tájékoztatás mellett, egyértelműen hozzájárulnak a kommunikációhoz, bármikor leiratkozhatnak róla, a vállalkozás pedig igazolni tudja, hogy a hozzájárulás megtörtént.
Ezt a legtöbb esetben egy külön hozzájáruló jelölőnégyzettel (checkbox) és az adatkezelési tájékoztatóra mutató hivatkozással szokás megoldani a feliratkozási űrlapokon.
A gyors növekedés csábító lehet. Ha valaki azt ígéri, hogy néhány ezer vagy tízezer email címet biztosít számodra, elsőre jó üzletnek tűnik. Marketing szempontból azonban egy vásárolt adatbázis gyakran többet árt, mint használ.
Az ismeretlen forrásból származó címek nem feltétlenül relevánsak, alacsony aktivitást eredményezhetnek, növelhetik a spamjelzések számát, és adatvédelmi kockázatot is jelenthetnek.
Egy nagy adatbázis önmagában még nem jelent értékes közönséget: 1000 releváns, aktív feliratkozó többet ér, mint 10 000 érdektelen e-mail cím.
A feliratkozás csak az első lépés. Ha valaki megadta az email címét, érdemes minél hamarabb kapcsolatot kialakítani vele. Ebben segít egy jól felépített welcome e-mail vagy welcome automatizáció.
Az első kommunikációban köszönd meg a feliratkozást, erősítsd meg, mire számíthat tőled, és add át azt az értéket, amiért feliratkozott.
Így a feliratkozó nem egyszerűen bekerül egy adatbázisba, hanem fokozatosan megismeri a márkát. Erre épülhetnek később a szegmentált kampányok és a reaktiváló automatizációk.
Néhány hónap alatt, tudatos feliratkozási pontokkal és egy erős lead magnettel felépíthető egy pár száz fős, aktív lista.
Igen: a GDPR egyértelmű, önkéntes hozzájárulást ír elő, amit a vállalkozásnak igazolnia is kell tudnia.
Nem. A vásárolt adatbázisok alacsony relevanciájú, inaktív címekből állnak, ami rontja a kézbesíthetőséget és adatvédelmi kockázatot is jelent.
Egy értékes tartalom vagy ajánlat, amelyért cserébe a látogató megadja az email címét. Enélkül a puszta „iratkozz fel” felszólítás ritkán elég ösztönző.
Már az első feliratkozóknál: nem kell azonnal bonyolult szegmenseket kialakítani, de a rendszert érdemes erre előre felkészíteni.