Egy új irodába költözés mindig nagy lépés egy cég életében. Az idén 8 éves cégünk 3. irodájának otthon adó épület történetét járjuk most körül!

A 8 éves cégünk tipikus szolgáltató “garázscégként” az alapítók nappalijából indult, ahonnan pár hónappal később egy 8. kerületi lakásirodában kezdődött a tényleges “üzleti élete”. Az akkori 70 négyzetméteres élettér 4 évvel később lett annyira szűk, hogy tovább költöztünk a 3,5 évig lakott, 200 négyzetméteres 5. kerületi 2. otthonunkba. A Veres Pálné utca 9. alatt álló épület története is “megérne egy misét”, hiszen az Iparművészeti Múzeumot tervező Lechner Ödön tervezte, az 1874-ben átadott épület neve Kecskeméti-ház volt, mivel Kecskemét városának építették a tervezők. A 2016-ra befejezett korhű felújítása óta újra az V. kerület egyik büszkesége.

2018 végére cégünk az organikus növekedésnek hála nagyobb teret kellett keressen, így összeszedtük a szempontokat, ami alapján választanánk új helyet magunknak.

Ezek voltak a döntési sarokkövek:

  • több tárgyalásra alkalmas zárható helyiségünk legyen
  • ezen felül is legyen elszeparált terület belső megbeszélésekre
  • ezekből következik, hogy legalább 300 négyzetméternyi legyen az új irodánk
  • max. 10-15 perc sétára legyen főbb tömegközlekedési vonal(ak)tól
  • lehessen napközben az utcán parkolni
  • lehetőleg olyan épületben legyen, aminek van történelme, egyedisége, nem vágytunk “üvegpalotába”

Aki ismeri a mostani pesti iroda ingatlan helyzetet, az tudja, hogy jó ár-értékű, a fenti kívánalmaknak megfelelő bérleményt, mindezt kisebb méretben (300-500nm) nehéz találni. Ezért kiemelten örültünk, amikor megtaláltuk a Vaskapu utcai épület kiadásáról szóló hirdetést, ami egy indusztriális, védett ipari épületben kínált 374 nm-nyi területet.

A Vaskapu 20. szám alatti épület építéskori tervrajza

A Vaskapu és Dandár utca sarkán, a pesti oldal IX. kerületében álló épületről szól ez a cikkünk. 3 hónap aktív felújítás után 2019 februárjában költöztünk ide. A cikket több szekcióra bontottuk, a következő linkek segítségével lehet előre ugrani rájuk:

Vaskapu utca 20. a térképen

A épület építése, környezete és története a II. világháborúig

Az épület a 20. század elején döntően ipari területnek tekintett (a most) a Mester utca-Soroksári út-Haller utca és Ferenc körút által határolt részén épült Budapest IX. kerületének. Hogy is nézett ki a környék az építés 1908-as évében? 

Concordia malom képe a Budapest City oldalról

1866 óta a környék meghatározó képét adta az egykori Concordia Gőzmalom Rt. által épített (az első hazai) gőzmalom, ami a közelmúltig a Malomipari Múzeum-nak adott otthont. Nem is csak a ma is álló 5 emeletes épülete maga volt kiemelkedő, hanem hogy az első fecskeként mint egy “malmi negyedet” képezve később vonzott a kerületbe több malmot is. Ezért is nevezték Malmoknak ezt a városrészt.

Őt követte a Pesti Molnárok és Sütők malma, majd a Gizella gőzmalom, de kapcsolódott hozzájuk egy tranzit gabonatároló (az Elevátor), és vasúti kapcsolat is kialakult.

(A kép a Budapest City.org oldalról származik.)

A Vaskapu 20. szám alatti épület építéskori tervrajza

Már 1892 óta állt a Zwack cég gyártelepe a Soroksári út és Dandár utca sarkán. Szerencsére nem kell a fantáziánkra bíznunk, hogy hogyan nézhetett ki az akkori állapot, hiszen a cég jelenleg is használja az épületet és a 2000-es években korhű módon fel is újították. Itt készült a márka legnépszerűbb terméke, a “gyomorerősítő likőr” Unicum. Az ital akkor még vörös keresztes címkével készült, aminek a használatáért a cég tekintélyes összeget fizetett a Magyar Vöröskeresztnek.

A Vaskapu 20. szám alatti épület építéskori tervrajza

Bár csak a két világháború között épült (1930-ban), de még ma is áll és az épülethez nagyon hasonló külseje miatt ejtsünk pár szót a közeli Dandár utcai gyógyfürdőről (akkor Dandár Népfürdőnek nevezték). A többi budapesti gyógyfürdőt is üzemeltető Budapest Gyógyfürdői Zrt. által üzemeltetett létesítmény kezdetben csak tisztasági fürdőként működött. Később lett csak klasszikus gyógyfürdő, mára – többszöri felújítás után – pedig a pesti fürdőkultúra kevésbé ismert, de annál autentikusabb szereplője.

Az épületben az építése és az 1920-as évekbeli bővítése alatt végig működött a Julius Meinl által birtokolt kávépörkölő. Az utolsó bővítés során alakult ki a mai állapothoz leginkább hasonlító kinézete, a mindkét utcafronton 2 szint magasan végigfutó téglaberakásos formája. Meinl Gyula (ahogy itthon nevezték) az építésekor már több üzlettel és raktárral is rendelkezett a fővárosban, a kávépörkölő mellett előbb az István úton építették fel egy gyárat. Ennek 20-as években történő elindulása után fokozatosan vittek át folyamatokat, így abban az évtizedben el is adták a vaskapu utcai épületegyüttest.

A Meinl vállalat a 30-as évek végén a Budafoki úton épített új, nagyobb gyárába vonta össze működését, a magyar kirendeltsége ma is abban az épületben dolgozik.

A Vaskapu 20. szám alatti épület építéskori tervrajza
A Vaskapu 20. szám alatti épület építéskori tervrajza

Az 1920-as évek végén továbbra is erős volt az aranykorát a világháború előtt élő magyar bútoripar. Az 1910-es években még inkább a bútorgyárak, a háború után viszont a tervezést és kivitelezést is végző műhelyek. Ezek egyike volt Fodor József cége, aki saját és más (főleg magyar) tervezők bútorait készítették el. Az épületet a Meinl cégtől Fodor József vette meg, aki a háború előtt még a 4. kerületben rendelkezett egy nagy “gyárral-raktárral”. A 30-as években népszerű Art-Deco, Bauhaus és Thonet stílusú bútorokat készítették az üzemben, a szépen bővülő üzletet jól mutatja, hogy egy kiállítótermet nyitottak a Múzeum körúton. Egyes bútoraikat 1 millió Ft feletti áron árulják manapság.

Az üzem egészen a II. világháborúig fenn állt, sajnos a háború viharai elsodorták az épületből.

Története a 2000-es évekig

A világháború környéki évekre nem találtunk érdemi információt az épületről. A 50-es évektől viszont már jóval “tisztább lett a képe”.

A Vaskapu 20. szám alatti épület építéskori tervrajza

A magyar optika és szemüveglencse gyártása a kiegyezés után indult el. Ennek a hazai folyamatnak ikonikus vállalata volt a MOM. Az 1876-ban alapított gyár többszöri név- illetve helyszínváltás után 1905-ben költözött a budai Csörsz utcába. Több mint 85 évig működött ott, az egykori területén épült később a MOM Park bevásárló központ. A gyár 1939-ben vette fel a Magyar Optikai Művek nevet, az óragyártástól kezdve a különböző szemüveg lencséken át a különböző műszerek gyártásán át a fényképezőgépek előállításáig terjedt a portfóliójuk az 50-es évekre.

Ekkor kezdték használni a Vaskapu utcai épületet, mint szemüveglencse üzem működött az 1980-as évekig.

A Vaskapu 20. szám alatti épület építéskori tervrajza

Története a 21. században

Az épület újkori története viszontagságosabb volt, mint a korábbi időszakai. 1996-ban megvette az Archívum Iratrendező és Megőrző Kft. Ez a cég felszámolt/végfelszámolt vállalatok iratainak őrzésére szakosodott, így az épület mint “raktár” működött, sajnos ezért folyamatosan romló állapotban.

1999-ben vette meg a jelenlegi tulajdonos, aki a “romos” házat felújíttatta, majd az ezredforduló után két nyomdai cégét ideköltöztette. Az “üzemen” kívül raktár és különböző előkészítő helyiségek is helyet kaptak a 2000 négyzetméteres épületben. De jutott hely bérbeadásra is, hiszen egy grafikai stúdió és egy reklámügynökség is otthonra talált itt.

A Vaskapu 20. szám alatti épület építéskori tervrajza
A Vaskapu 20. szám alatti épület építéskori tervrajza

A nyomda 2015-ös bezárása óta irodaként funkcionál a teljes épület. Olyan cégeknek adva otthont, mint a hazai legnagyobb KKV tárhelyszolgáltató, a tarhely.eu központi irodája vagy a Bellacom Marketingkommunikációs Ügynökség.

Reméljük tetszett írásunk a 111 éves épület történetéről, hamarosan jelentkezünk képekkel az irodánk jelenlegi állapotáról!